38.rész

Sziasztok!Meghoztam a kövi részt,és sazrul esik,hogy nem olvassák..De remélem ez a rész tetszeni fog! Jó olvasást!

Kedves naplóm!

-Kicsim,ne sírj! Nem azért írtam,hogy sírj,hanem hogy boldog legyél! 
-Nem,nem azért sírok.Ezek öröm könnyek,az hogy ilyen pasim lehet,mint te,amikor meg sem érdemellek! -sírtam tovább.
-Mi? Te megörültél? Hogy mondhatsz ilyet hogy nem érdemelsz meg? Inkább én nem érdemellek meg,mert te egyszerüen csodáa vagy! És mondtam,hogy nem az számít,hogy nem vagy híres,de tudják,hogy  a barátnőm  vagy,és így már te is híres vagy! -erre már kezdtem kicsit nevetni.
Ekkor Niall letérdelt,és ezt mondta egy kis dobozkát kinyitva.
-Szerelmem,egyetlen galambom,tubicám,mindenem! Hozzám jössz feleségül?.. 
-Milyen kérdés ez?? Persze,minden vágyam! -mondtam,majd az ölébe vett,és megcsókolt.
-Szeretlek! -súgta a fülembe.
-Én jobban! -sugtam vissza,és elkezdtünk nevetni.-Akkor összeházasodunk?
-Én nagyon szeretnék,és te? -mondta,majd bele nézett mélyen a kék szemembe,a csillogó szintén kék szemével.
-Én mindennél jobban szeretném.Örökké veled szeretnék maradni! De nagyon félek a jövőnktől,mert én tisztában vagyok az érzéseimmal,de nem tudom,hogy te ugyanígy vagy e?
-Nem kell bennem kételkedned,én is tisztában vagyok az érzéseimmel,és tudom,hogy csak téged akarlak örökké! De majd meg tapasztolod te is,hogy nem csaplak be! 
-Hiszek neked,és bízom benned,mert nagyon szeretlek! De mikorra tervezed az esküvőt?
-Hát úgy gondoltam,hogy először eljegyzési buli,aztán leány és legény búcsú,azután elkezdhetünk már intézkedni,ha te is szeretnél?
-Igen,én nagyon szeretném! És az eljegyzési buli mikor lesz?
-Azt jövő hétre tervezem,amikor megyünk vissza Londonba,és akorra már Emma,Kitti,és Zayn is ott lesz! Hát persze,hogy nem itt szeretném,mert ők nincsenek itt.
-Hát én is így szeretném,mert nélkülük nem olyan lenne a buli!
-Igen,és aztán 2 nappal a buli után leány búcsú,aztán másnap legény búcsú .Így megfelel neked is kisasszony?
-Természetesen uram! Minden tökéletes lesz! És a dal is amit az elöbb énekeltél,hát azt hittem elsírom magam,annyira szép volt.MIndent nagyon köszönök,nekem nagyon sokat jelentessz,és ez a dal is! Szeretlek..-mondtam,de erre már el is sírtam magam.Annyira csodálom Niall-t,és szeretem.Vele el tudnám képzelni az egész hátra levő életem.Tudom,érzem,hogy ő az akit tényleg,teljes szívből szeretek,és nem akarok mást soha!
-Kicsim! Kérlek ne sírj! -láttam,hogy ő is bekönnyezett,de nem mert sírni,mert gondolom azt hiszi szégyen,pedig szerintem nem az,hanem nagyon romantikus.-Nem akarom,hogy sírj! Azt akarom,hogy boldog légy!
-Niall,de hiszen én bolodog vagyok.Túlságosan is boldog! És azért sírok,mert soha nem voltam ennyire bolodog,csak amióta veled vagyok! -mondtam,megfogta az arcom,majd megcsókolt újra,és újra.Majd kizúdult a szeméből egy árva kis könnycsepp.
-Én is nagyon boldog vagyok veled,és remélem ennek soha nem lesz vége! De kérlek ne sírj,mert szomorúvá teszel.
-Okés,nem sírok! -ekkor jött egy pincér kiszolgálni minket.-köszönjük! -mondtam neki,és elkezdtünk enni.-Jóétvágyat!
-Neked is egyetlenem! Remélem izlik,én készítettem.
-Komolyan? Hát nem is tudtam,hogy tudsz főzni,de mióta? -kérdeztem nagy lepődötséggel.
-Hát,nem valami nagy dolog,de nem régóta,és csak miattad.
Dehát mindig a nőnek kell főzni,sütni,és nem várjuk el a férjtől,hogy ő készítsen ennivalót!
-De én ilyen különleges vagyok,és nem szeretném,hogy mindig azzal fáradozz,hanem ha lesz gyerekünk,akkor vele legyél.
-MI?? Gyerek? Te már ezen gondolkozol? Már is szeretnél? -kicsit megijedtem.Persze szeretnék,de még nem most,majd esetleg nászutunkon,de most még nem.
-Igen,szeretnék,de majd a nászúton.-olvasott a gondolataimban.-És te szeretnél?
-Én is pont akkor szeretnék,vagy később,nem tudom,de szeretnék majd az biztos! -mosolyogtam rá.
-Akkor jó,de nem eröltetem.Legyél őszinte,ha nem szeretnél,akkor nem kell. 
-Igazából tényleg szeretnék,és tudom,hogy neked be vallhatnám,és elmondhatnám,ha nem szeretnék valamit,mert megértesz,de hidd el őszinte vagyok,és az is maradok! -nyugtattam,de valójában így is érzek.
-Akkor jó,mert én is szeretnék majd! Neked milyen nevek tetszenek? És mit szeretnél,fiút vagy lányt? 
-Háát..Fiú névben tetszik egy magyar név,Flórián,angolban a Niall,vagy mondjam úgy,hogy Írben? -erre mindketten nevettünk.-lány névben Natasha,és az Izabella,és nekem teljesen mindegy lenne,hogy milyen ,csak legyen.És te?
-Nekem ezek mind tetszenek,de még a Natalia is nagyon szép,de amiket te mondtál azok mind tetszenek,és én mindkettőt szeretnék.Lányt is,fiút is.
-Igen,a Natalia is szép,de majd még eldöntjük,van még időnk! 

  Zayn szemszöge

-Szia..Öm..Jól vagy? -kérdeztem,közben megkönnyebültem,hogy jól van.
-Szia..Zayn?! Te mit keresel itt? Miért kitől hallottad,hogy bajom van?
-Szóval még is van?!! Tudtam..Kérlek mond el mi az?! -kérdeztem.
-Zayn,igen baj van,de ne haragudj,nem mondom el.! 
Leültem mellé,és megöleltem.
-Nekem bármit elmondhatsz,de ha nem akarod,akkor nem.DE kérlek had maradjak itt veled!
És Kittire néztem.
-Engem ne  kérdezz! Felöllem maradhatnál! -ekkor Emmára néztem.
-Zayn,nagyon örülnék,ha mellettem lennél.Nagyon köszönöm.
-Akkor itt lehetek veled? 
-Igen! -mondta,és én örömömben felkaptam és megöleltem újra.
Ezután Kittinek el kellett mennie valahova,és egyedűl maradtam Emmával.Elöször nem szóltunk egymáshoz,de én összeszedtem a bátorságom,és mondtam neki valamit.
-Emma..Öm..Amikor legutóbb találkoztunk mit szerettél volna elmondani? -kérdeztem,de féltem a választól. 
-Ja,akkor?Hát,amikor Johny eltiltott tőled,akkor egy darabig bírtam,de aztán iszonyat hiányoztál,és azt hittem meghalok nélküled! Nehéz volt kimondani,de még is csak kimondtam.-
Én nem mertem megszólalni először.Akkor ez azt jelenti,hogy szeret? És egyáltalán miért állhat most velem szóba,miért nincs vele Johny? Olyan furcsa ez az egész.
-Komolyan? És Johny,hogy hogy nincs veled? Nekem is nagyon hiányoztál,és mindig rossz kedvű voltam nélküled. -fogtam meg a kezét.
-Zayn,én azt hiszem beléd szerettem..-amikor ezt kimondta,egyszerűen nem tudtam megszólalni annyira jól esett.-Nem mondtam el senkinek,de neked nem tudom,hogy elmondjam e a bajom..-mi lehet az? De segiteni szeretnék rajta.
-Mond el nyugodtan,én nem mondom el senkinek.-kezdtem idegsekedni.
-Johny..-Emma elkezdett sírni.Talán meghalt,és azért akar velem lenni,vagy mi?? -megerőszakolt.-amikor ezt kimondta azt hittem shokkot kapok..Mi?? Megerőszakolta az a szemétláda? Uristen..Szegény Emma,nem ezt érdemelte volna.
-Nem tudom mit mondjak erre,de az biztos,hogy még meg bánja amit veled tett.Bármit megtennék érted,mert szeretlek! -nem bírtam tovább,megcsókoltam.De ő engedte,sőt visszacsókolt.
-Zayn,én is szeretlek! -csókolt tovább..

Emma szemszöge

Nagyon jól esett,hogy Zayn megkeresett,és  törődik velem,és annyira hiányzott,és már tudom,hogy szeretem.És amikor elmondta,hogy szeret,megcsókolt.A csókja,hát az kimondhatatlan volt.Nagyon szeretem,és jó hogy mellettem van.
-Csak azért szeretsz,mert ezt tette veled? -kérdezte
-Nem,nem ezért.Már ezelött is kezdtem valamit érezni irántad,de nem mertem magamnak bevallani,hogy ez szerelem,mert még Johnynál,meg senkinél nem éreztem ilyet,mint nálad.Te nagyon megkavartad az érzéseimet,mert azt hittem Johnyt szeretem,és ő az igaz szerelmem,de tévedtem.Idő közben rájöttem,hogy te vagy az! 
-Én sem éreztem még ilyet egy lány iránt sem,és annyira jó,hogy végre engem választottál.Nagyon rossz volt Johnyval látni,de örülök,hogy végül meg szerettél.Én is nagyon meg szerettelek,és muszály volt utánad jönnöm,mert nem tudtam nélküled lenni.
-Pszt..De már itt vagy velem,és együtt maradunk.Nagyon szeretlek.. 
-Remélem minden úgy lesz ahogy mondod! -erre megcsókolt.

Niall szemszöge

Nagyon szép esténk volt Domcsival,és úgy láttam örült is az ételeknek,bórnak,gyűrünek,a dalnak,meg a zenének.Ha ő boldog,akkor én is.És én is nagyon jól éreztem magam vele.Jobban sikerült ez az este,ahogy terveztem.Azt hiszem mi tényleg egy tökéletes összeillő páros vagyunk.Tudom sokszor elmondtam,de még egyszer elmondom,nem akarom soha elveszíteni őt,nagyon szeretem,de már lassan indulnunk kellet.
-Niall,nem gondolod,hogy indulnunk kellene? -kérdezte.-Még fel kellene hívnom Matt-et,mert ma még nem beszéltünk.-nem hiszem el,már megint Matt,de megértem,csak kicsit furcsa ez az ember,és pont most kellet megzavarnia minket,de mindegy,akkor is jól sikerült.
-Menni szeretnél? Okés,mennyünk hercegnőm! Jól érezted magad? 
-Az nem kifejezés! Mindent nagyon köszönöm szerelmem! -átölelt,majd megcsókolt.
-Ne köszönd! Szeretlek!-és elindultunk haza..