2012. december 9., vasárnap

33.rész

Sziasztok. meghoztam az új részt remélem tetszik,jó olvasást !! :P

Kedves Naplóm!

Domcsi szemszöge

-Dehát,úgy tudtam... -de nem hagytam Niallnek,hogy végig mondja,hanem le ültem Mattel az asztalhoz,Niall pedig kisétált az ajtón.
-Szia édes! -kiabáltam neki,de nem hallotta..  

-Ennek mibaja? - kérdezte Matt.
-Nem tudom,lehet féltékenykedik rád,pedig nincs oka erre.- mondtam.
-Mióta vagytok együtt? - érdeklődött.
-Nem olyan régóta,de nagyon szeretjük egymást. - válaszoltam neki.
-Értem. - adta a bő választ. - és valamelyik nap eljönnél velem valahova? És megismerhetnéd a lányomat is!
-Igen,szívesen elmegyek,de először tisztázom ezt Niallel,hogy ne féltékenykedjen. És ha nem baj ő is jön. - feleltem mosolyogva.
-Hát.. felőlem jöhet,de nem nagyon kedvel,ezért nem akartam. 
-Majd megkedvel,ne aggódj! De na haragudj már mennem kell,majd találkozunk szia. - majd megöleltem,ő természetesen viszonozta.

Niall szemszöge

Kimentem az ajtón,de ott maradtam az ablaknál,és láttam,ahogy ölelkeznek. Rögtön felment bennem a pumpa,és nem hittem a szememnek. Én nem értem,hogy miért teszi ezt. Én mindent megtettem érte,kimutattam,hogy mennyire szeretem,ő meg így hálálja meg. Láttam,ahogy kijön az ajtón,és elbújtam,mint egy kisgyerek bújócska közben. Elég gyerekesen hangzik,de tényleg. Aztán láttam,hogy elment,erre én is hazaindultam. Amikor hazaértem,rögtön le is támadott.
-Niall,miért bántál így Matt-tel? Amikor csak barátkozni akart.. 
-Jól van,én nem akarok most erről beszélni,hagyj aludni. De annyit mondok,hogy nagyot csalódtam benned,és nagyon megbántottál. Na jó éjt.- válaszoltam. - de mivel udvarias vagyok,alszom a kanapén,te meg aludj bent,a szobában. 

Domcsi szemszöge

Én nem értettem,hogy miért viselkedik így Niall,amikor én nagyon szeretem,és bármit megtennék érte. És még meg sem hallgat. Na inkább nem idegeskedem,megyek aludni.

*EKÖZBEN LONDONBAN*

Emma szemszöge

A pakolás közben Zayn-re gondoltam. Annyira bánt,hogy itt kell hagynom,de mit számít ez,amúgyis el vagyok tiltva tőle.. De akkor is nagyon hiányzik. Johny soha sem bánt velem olyan módon,mint Zayn,pedig régebb óta ismerem. Zayn mindig szépeket monditt nekem,vigasztalt,nevetettett,megértette a bánatom,és beszélgetett velem,de ellenben Johny soha nem volt ilyen. Ő mindig durva,tapintatlan volt velem. Ráadásul beszélgetni sem lehetett vele. Mindig neki lehetett igaza,de valahogy mégis úgy érzem,hogy őt is szeretem. És mi van akkor,ha Zayn-t is szeretem? Vagy csak vonzódom hozzá? Vagy csak szeretem a közelségét? Nem tudom,össze vagyok zavarodva. De már mindegy,úgy is elmegyünk. Ekkor kiabált apa:
-Készen vagy már Emma? 
-Igen,máris megyek,de segítenétek levinni a cuccom? Johny jönnél? - kérdeztem.
-Bocsánat kicsim,pont a meccs legjobb részét nézem. 
-Máris megyek! - szólt Harry.
-Köszönöm,nagyon kedves vagy! - válaszoltam neki,és már itt is volt.
Na erről beszéltem. Neki nem én vagyok a legfontosabb,hanem a pia,a meccsek,stb. Nagyon unom már. Zayn tuti nem így bánna velem. De már inkább nem is beszélek róla,mert felidegelem magam.
Fél óra múlva indultunk is. Útközben felhívtam Domcsit.
-Szia Domcsi,mizujs? milyen a kiruccanás?- bombáztam kérdésekkel.
-Szia Emma. - mondta könnyeivel küszködve. - borzalmas.. felbukkant a régi ismerősöm,beszéltem vele,és Niall féltékeny lett,és szóba sem áll velem. Közben csak egy nagyon jó barátom volt,de ő makacs. 
-Komolyan? Beszéljek vele? - adtam az ajánlatot.
-Hát.. nem tudom,hogy jó ötlet-e. De kivagyok idegileg.. Hogy hiheti azt,hogy megcsalom? Rá se tudnék nézni egy másik férfira. Nekem csak ő kell. - zokogott tovább.- most is elment itthonról.
-Ne szomorkodj,majd úgy is rendbejön minden. Beszélek én a fejével. Ne aggódj e miatt,nem éri meg. Majd ő is rájön,hogy tévedett.
-De mikor? Én most akarok vele lenni.. És ez úgy fáj nekem. - válaszoltam. - fáj,hogy nem bízik bennem,lehet,hogy ezek után már azt is kinézi belőlem,hogy mással összefekszem. 
-Kérlek,ne idegeskedj már kincsem! Minden rendbe jön! Hidd el! Ti összetartoztok,és egy tévedés miatt nem fog a kapcsolatotok véghez menni.Majd ráfog jönni,hogy tévedett,és minden rendbe jön! Ne sírj,jó? Nyugodj meg! 
-Na jó,megpróbálok! De most megyek,mert meg jött Niall,és meg próbálok beszélni vele! na szia,majd hívlak! Puszi
-Okés,szia puszi!
Nagyon sajnáltam Domcsit,mert Niall nem hisz neki,pedig még én is tudom,hogy sosem csalná meg,de pont Niall nem bízik benne.Istenem,nem hiszem el,mindig csak a baj van! Elegem van.
-Mi van Domcsival,jól van? -kérdezte Kitti aggódalmasan
-Nincs jól,mert Niallel máris összevesztek,még hozzá egy nagy baromságon! De majd úgyis kibékülnek,tudom.
-De min vesztek össze?
-Hát Domcsinak egy jó barátja miatt,akit ezer éve nem látott,és Niall féltékeny lett rá,most meg nem is áll vele szóba.
-Ez tényleg hülyeség. De úgyis kibékülnek,én is tudom!
-Hát igen,azért bíztattam,hogy ne idegeskedjen és sírjon,mert nincs értelme.


Niall szemszöge

Én nem is hiszem el,hogy ezt teszi velem,sé még ő mert leszidni azért,mert úgy bántam a szerelmével,és nekem mindig azt mondta pedig,hogy nagyon szeret..Nagyon bánt ez az egész.De vajon meg hallgassam,vagy ne?
-Niall! Hát itt vagy! Kérlek hallgass végig! 
-Na jó! Akkor mondjad mi volt ez azt egész az étteremben?
-Nagyon rég nem láttam Mattet,és beszélnem kellett vele,mert már nagyon rég találkoztunk,de mindig is báttyként  tekintettem rá,és nagyon sajnálom,hogy cserben hagytalak az étteremben,nagyon hülye voltam! Veled mentem oda,és nélküled jöttem haza! Annyira szégyenlem magam! Meg tudsz nekem bocsájtani? -és ekkor el kezdett sírni,és láttam azokon a gyönyörű kék szemein,hogy nem hazudik,hanem igazat mond,de nekem akkoris rosszul esett,de mégis meg bocsájtottam neki,mert nem tudnám elképzelni nélküle az életem.
-Te ne haragudj! Hinnem kellett volna a szavadban,meg abban ,hogy soha nem csalnál meg! Szeretlek,ezt soha ne feledd! Na gyere ide,te butus! -oda jött és megöleltem
-Akkor nincs harag?
-Nincsen! Hogy is tudnék rád  haragudni? Nagyon szeretlek..
Erre haza mentünk,és lezuhanyoztunk,aztán mentünk aludni,de mostmár nem külön aludtunk,hanem eggyütt.

*Másnap*

Domcsi szemszöge

Ma elég későn ébredtünk.10 órakkor,mert este rosszalkodtunk egy kicsit,és sokáig fent voltunk.Amikor még Niall aludt,akkor Matt hívott
-Bocsi,hogy hívlak! De megoldodott már Niallel ez az ügy? Ugye nem hiszi,hogy mi..
-Igen,megoldodott.hála istennek! Nem hiszi már azt nyugi..
-Akkor jó,mert meg szeretném kérdezni,hogy ma találkoznánk-e?   
  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése